Május elején leültünk Tiborral és beszélgettünk a Síkhegyről. Miért pont ez a dűlő? Mennyi ideje érlelődött a döntés? Egy izgalmas bor, sok izgalmas kérdéssel. Beszélgetés Tiborral. Mi a cél ezzel a választással?
“Amíg a pincészet leginkább Pinot Noirokkal foglalkozott, ez volt a legfontosabb fajtánk és ebből kellett a csúcsbort készíteni. Amikor fehér borokra koncentráltunk, akkor azt gondoltuk, hogy a fehérből kell a legjobb bort elkészíteni, de a 25 éves tapasztalatot leszűrve úgy vélem, hogy az egri borvidék inkább vörösboros adottságú, valamint házasításokra épülő borvidék. Szerintem ez a két fontos axióma, amire a következő évtizedekben építkeznünk kell – vörösbor és házasított bor.
Azt látjuk, hogy a világban a legnagyobb elismertsége és a legnagyobb presztizse – a borászatokon túlmenőleg -, a különböző borvidékek szimbolikus dűlőinek van. A legtöbb borvidék definiálni tudja azt az 5,6,10,20,50 dűlőt, ahol a termelőtől függetlenül is a legjobb borok születnek. Amíg a mi személyünk bármikor változhat, a dűlő karaktere évszázadok óta azonos.
A Gál Tibor Pincészet jelenleg 5 dűlőben gazdálkodik, ezek közül a Síkhegyet tartjuk olyan állapotúnak, melyen legjobban mutathatjuk be elképzelésünket. A legtöbb szőlőfajtával itt rendelkezünk, a legidősebb ültetvényeink itt találhatók és a 2015-ös évjárat jó alap volt egy csúcs házasítás elkészítéséhez.
Ezzel a kékfrankos, syrah, cabernet franc, kadarka házasítással a Gál Tibor Pincészet elérte talán a valaha készült legjobb borát. Ezen felbuzdúlva, szeretnénk a Pajadosról is ilyen borokat készíteni.
Tervezzük, hogy a jövőben legalább négy szőlőfajtát telepítünk, s így a házasításokkal az összes területet be fogjuk mutatni. ”
(Gál Tibor)
Még több kérdés, még több gondolat. Családi beszélgetésünk folytatása következik.