CABERNET FRANC SZÜLETÉSE

Tibor úttörője a borok szortiment-szűkítésének, vállalva kockázatot, de a maximalizmusból nem enged. A Bikavérek és az Egri csillag mellett viszont jelennek meg olyan kincsek, amik kizárólag az arra érdemes évjáratban születnek meg. Utoljára 2011-ben készített a pincészet önálló Cabernet franc-t, és a 2016-os év ismét megajándékozott minket a lehetőséggel, hogy egy igazi,  fajtát kifejező karakterű bort alkossunk.

A különleges és egyedi évjárat Cabernet franc-jából mindösszesen 1000 palack született a Síkhegy és Pajados dűlők terméséből. 14 hónapig volt 5 hektós magyar tölgyfahordókban, és mostanáig, tehát közel 2 évet érlelődött palackban, mielőtt forgalomba került.
Így ez egy nagyon izgalmas időszak, hogy újra megmutathatjuk kedves vendégeinknek, borkedvelőink számára.

A történethez még hozzátartozik az is, hogy jó ideig hadban álltunk a Cabernet franc-nal, mert a borvidék a későn érő fajtákkal elég mostohán tud bánni, de az elmúlt évek meleg évjáratai kedveztek neki, így egyre izgalmasabb alapanyagok és persze fajtaborok is születnek, mint például most ez a 2016-os.

Első kóstolásra fahéj, szegfűszeg és szilva kompót. Idővel csokis, kávés jegyeket fedezhetünk fel, illetve különleges pipadohányt. Illatkészlete elképesztően sokrétű. Finom, szájat betöltő íz világ. Sokáig elemezhető bor. 

Dűlő: Síkhegy, Pajados
Szüret ideje: október vége
Technológia: 500 literes fakádakban, spontán erjesztés, 25 napos héjon áztatás, majd 14 hónapig 50 literes magyar tölgyfahordókban érlelve
Palackszám: 1000 db
Gasztronómiai ajánlat: Báránysültekhez, füstölt sajtokhoz

További információért kattintson webshopunkra: Gál Tibor Cabernet franc 2016 

Téli munkák a szőlőben: Simonit-féle metszés

Elindult az Új év, egy új évjárat, szőlők, borok születése. A 2020-as évben szeretnénk, ha megmutathatnánk családunk összetartó munkáját, közös gondolkodását, fejlődését. Így együtt beszélgettünk a 2020-as év első szőlőmunkáiról.
Fogadjátok szeretettel!

 

Simonit-féle metszésről

G-K G:Tavaly elkezdtük a Simonit-féle metszésmódra való átállást. Röviden mit is jelent ez?
GT: Marco Simonit egy olasz szakember, aki a tőkék hosszú életét vizsgálja, hogy hogyan lehet elérni mindezt. Erre egy újfajta metszéskoncepciót dolgozott ki, ami a szőlőtőkékben akadálytalan anyagáramlást segít elő. Természetesen egyből felkeltette az érdeklődésemet, amikor hallottam róla másfél évvel ezelőtt, és azóta tanulmányozom, fejlesztem magam a metszésmóddal kapcsolatban. Úgyhogy tavaly elkezdtük az ültetvényeinket ezzel a technológiával karbantartani, metszeni, mert én is abban hiszek, hogy az ültetvények hosszú életre születtek, mert azért azt mindenki tudja, hogy a 40-50 éves tőkékről származó borok sokkal komolyabbak, mint a fiatal tőkékről származó borok.

G-K G: Mit jelent ez a gyakorlatban? Mi okoz nehézséget az átállásban?
GT: Korábbi idők metszésekor eddig az volt a vezérelv, hogyan legyen az aktuális évben tökéletes a tőkefej, a lekötözött szálvessző. A Simonit-féle metszésmód ezzel szemben inkább koncentrál a következő és az utána következő évekre, a teljes élethosszra. Tehát mi most a 2020-as évben a 2021-es évre koncentrálunk és arra figyelünk, hogy az anyagáramlás legyen egyre  tökéletesebb, ezért mindig egy évvel előbbre kell gondolnunk.
Ez egy viszonylag nehéz átállás, mert a szőlőmunkásaink eddig nem így metszettek, teljesen máshogy szocializálódtak és nehéz őket megváltoztatni. A rutinjuk máshogy alakult ki, valamint legtöbb esetben a tőkéink sem adnak lehetőséget arra, hogy így metszünk, mert egyszerűen, úgy alakultak ki a vesszők, hogy egészen nehéz megtalálni azt az utat, ami megengedi a következő évre való koncentrálást, és persze mindezt úgy, hogy az idei termésben ne keletkezzen kár, hátrány.

G-K G.: Mit látsz a tavalyi átállított tőkéken? Mennyi idő lesz az átállás?
GT: Azt látom a tavaly megmetszett tőkéken, hogy eggyel könnyebb dolgunk van, tavaly egészen nehéz volt megtalálni a következő évi irányokat, most 20%-kal könnyebb helyzetben vagyunk, mint tavaly voltunk. Nagyjából úgy kalkulálok, hogy ha sikerül mindent ügyesen csinálni, akkor ez egy 5 éves átállási folyamat lesz.

G-K G: Hogyan oldod meg, hogy ezt a munkásoknak elmagyarázd, személyesen megmutasd?
GT: Eddig az volt a bevett technológiánk – munkafolyamat, hogy mindenki metszett, mindenkinél volt metszőolló és gondolkoznia kellett. Most átalakítottam egy kicsit a technológiát, az embereink 20%-a metssz, a legügyesebb és legnagyobb tapasztalattal rendelkezők, ők egy kicsit hamarabb kezdik a munkát és a többi 80%-a az embereknek már csak a drótok közül húzzák ki a lemetszett hajtásokat, így annak a pár embernek kell a lehető legtökéletesebben átadnom a technikát, az elméletet, akik kezében a metszőolló van.

G-K G: Metszés innováció, elektromos metszőolló alkalmazása. Milyen előnyök származtak belőle?
GT: Az elektromos metszőolló egyfajta kényszer, egyik oldalon elengedhetetlen a gépesítés a szőlőművelésben. Kevesebb ember metsz, ezzel extra munkát kell vállalniuk, de az elektromos metszőolló megsegíti ezt a fizikai munkát. A kevésbe megerőltető fizikai munkával egyidejűleg pedig hatékonyabban, pontosabban tudnak dolgozni.

G-K G: A környezet fontos számunkra, az új Simonit metszés miben segíti ezt?
GT: Folyamatosan dolgozom az organikus művelésre való átálláson. Arra törekszünk az egész csapattal, hogy 80-100 éves tőkéink legyenek hosszútávon. Nem célunk az ültetvények kizsigerelése és az ültetvények 25 év utáni lecserélése, hanem pont arra vágyom és azon munkálkodom, hogy hogyan tudok olyan tőkéket kialakítani, amik generációkon keresztül is életképesek. Ez a legfontosabb célkitűzés, ezért, amikor ültetvényt vásárolunk, mindig az idősebb ültetvényt favorizáljuk.

Tavalyi blogbejegyzésünk a témáról: Simonit metszésmódot tanulmányozva

Gál-Kósa Gréta & Gál Tibor