Környezetünk kincsei – Tájséta a kaptárkövekhez

Május végén a Gál Tibor pincészet egy újszerű esemény keretein belül, tavaszi tájsétát szervez, ahol többek között szeretnénk bemutatni a Síkhegy közelében fekvő kaptárköveket és a környezetében lévő természetvédelmi területet. A túrát Baráz Csaba a Nemzeti Park munkatársa és kaptárkő kutató vezeti majd, aki nem csak geológia szempontból, de szakrális értelemben is bemutatja ennek a helynek a jelentőségét.

—-

Gyermekként a vasárnapi ebédek után rengeteget kirándultunk a környező erdőkben. Abban az időben édesapám megszállottja volt az etruszk kultúrának, a kaptárköveknek és a barlanglakásoknak, így utunk általában ezek valamelyikéhez vezetett. Bár unalmas lehetett volna egy tizenéves számára, azonban Eger környéke bővelkedik ezen örökségekben, így mindig egy-egy újabb helyet fedeztünk fel. Kedvencünk a Síkhegyről a Nyerges-hegy keleti és nyugati oldalára vagy a Cakó-tetőre vezető séták voltak.

 

 

De miért is olyan különleges ez a terület?

A Nyerges-tető és Mész-hegy körül közel 150 hektáros egybefüggő helyi jelentőségű természetvédelmi terület van ma. Itt található a Nyerges-tető nyugati oldalán a Bükkalja legrejtélyesebb kaptárköve. Ez azoknak a fülkés szikláknak az egyik tagja, amelyek a legkarakteresebben testesítik meg a kaptárkő fogalmát. Emellett számos védett növény és állatfaj is található erre. Koratavasszal virágzik a leánykökörcsin és a hegyi kökörcsin vagy nyár elején a bozontos és hosszúlevelű árvalányhaj. Találunk itt kockás tarkalepkét, zöld leveli békát vagy ritka madarakat, mint például citromsármányt és fitiszfüzikét.

 

Kaptárkövek Bükkalján

 

képforrás: Nyáry Tamás- mozgasvilag.hu

A kaptárköveket vidékünk egyik legkülönlegesebb kultúrtörténeti kincseiként tartjuk számon. A Bükkalja területén sorakoznak ezek a riolittufa-sziklák, kúp alakú kőtornyok, melyek heves vulkáni működések lenyomatai.  Mivel a régmúlt korok embereinek formaalakító tevékenységeit is magukon hordozzák, így régészeti, néprajzi és történelmi értéket is képviselnek. Bükkalján ma 39 lelőhelyen 77 kaptárkövet ismerünk.  A kaptárkövek rendeltetésével számos elmélet született; síremlékek vagy áldozati helyek voltak, de létezik olyan feltevés is, miszerint méhészeti célokra használták.  A kaptárkövek megannyi rejtélyt hordoznak magukban, éppen ezért oly izgalmasok.

Ennek igyekszünk utána járni Május 27-én. Bővebb info és regisztráció.

ÚJ KIHÍVÁSOK, ÚJ PINCE, MEGÚJULT ARCULAT

Többek között ezekről a témákról beszélgettünk családi körben. Gál Tiborral testvére, Veronika beszélgetett.

A Fúzióval szemben épül az új feldolgozó pince, mit érdemes tudni erről? Mikor kerül be ide az első szüret?

Sikerült megvennünk egy közel 2000 nm-es, 6 labirintusos pinceágból álló ingatlant a belvárosban, ami a Városfal utcában található. Feltehetőleg az Érsekség pincerendszere volt – körülbelül 5000 hektoliter bor érlelésére / tárolására alkalmas terület, ami nagyjából annyit jelent, hogy a mi éves bortermelésünk háromszor elfér benne. Terveink szerint ezen a helyen valósíjuk meg az álmainkat, egy új borászatot – itt lenne a szőlőfeldolgozás, az erjesztés, az érlelés. Ez egy autentikus, őszinte bormanufaktúra lesz, és ha minden jól megy, az idei szüret már itt fog lezajlani.

 

 

Látogatható lesz a vendégek részére?

Reményeink szerint igen.

Milyen újítást jelent ez a technológiában?

Az erjesztő térbe hűthető-fűthető koracél tartályokat fogunk betenni, különböző méretben, amik a dűlőszelektált bikavéreinkhez lesznek igazítva. Ez egy igen pontos, következetes technológia. A szőlők szortírozása, válogatása és minőségellenőrzése az udvaron lesz, innen kerül majd az erjesztő térbe és végül a hordókba.

Létezik egyáltalán ilyen típusú borászat ma Magyarországon, ami belvárosi környezetben helyezkedik el?

Magyarországon nem igazán, viszont Champagne-ban, Portugáliában igen gyakori. Úgy gondolom, hogy igazán izgalmas dolog létrehozni az adott borvidék központjában egy patinás, de kisléptékű borászatot. Rengeteg turista érkezik Egerbe, ami egyben remek lehetőség is lesz számukra, hogy a nagyközönségnek is bemutassuk borászkodás csínját-bínját.

A címkék is megújultak, ez már egy végleges arculat lesz?

A jelenlegi címkénk alapja közel 23 évvel vezethető vissza, ugyanis a kétezres évek elején egy olasz bárónő által tervezettet újítottuk meg. Az elmúlt 10 évben Ipacs Géza folyamatosan alakította újjá megőrizve az egri pincerendszert szimbolizáló kör alakú labirintus formát.

 

 

Sokszor elgondolkozom azon, hogy milyen jó lenne, ha nekünk is örökérvényű címkéink lennének, ahogy a több száz éves bordeaux-i chateauk-knak. Viszont létezik egy másik út, amit számos modern borászat képvisel: folyamatos változás és naprakész kommunikáció, melynek mentén időközönként az arculati világ és a címkék is változnak. Mi ezt képviseljük, és nálunk maga a változás, az állandó megújulás jelent egyfajta örökérvényű küldetést. Ha belegondolunk, a természet is ilyen. Természetesen az, hogy kapcsolatban maradjunk az örökségünkkel, a múltunkkal, továbbra is fontos szempont nem csak az arculatban, hanem a borkészítési eljárásban vagy az épületeink tervezése során is. A múltat meg tudjuk úgy is őrizni, hogy a megvalósítás jól illeszkedjen a mai világhoz.

Ha egy mondatban kellene összefoglalni a borászat múltját, akkor mi lenne az?

Elrugaszkodás, elsüllyedés, újra elrugaszkodás. Az első évtized a pincészet alapjainak létrehozásáról, a fajták kiválasztásáról, a borászati filozófiai stílusának kialakításáról szólt.

A második évtizedben az értékmentésre fókuszáltunk, hogy hogyan tudunk életben maradni, megteremteni annak a lehetőségét, hogy ez egy folytatható borászat legyen. Mindezt úgy, hogy a szőlőben és a pincében a munka ne álljon meg, a piac ne érezzen semmit mindebből.

 

 

A harmadik évtizedre elérkeztünk oda, hogy meg tudunk állni, újra meg tudjuk vizsgálni az alapokat. Az elmúlt évtizedek sikereit és sikertelenségét is figyelembe véve megnézzük, hogy az eredeti még apa által felállított filozófiai irányt helyesen értelmeztük-e, úgy kell-e folytatnunk, ahogy azt átvettük, vagy esetleg másképp? Ráeszméltünk, hogy a kezdetekkor hangsúlyos nemzetközi fajták kevésbé lesznek meghatározóak a jövőben. Sokkal fókuszáltabban kezdtünk foglalkozni az autentikus, egri borokkal, a bikavérrel és a csillaggal. Ezek közül pedig kifejezetten az Egri Bikavér elkezdett egyfajta uralkodó szerepet betölteni a portfóliónkban az évtized végére. Azt gondolom, hogy a negyedik évtized a bikavér dűlőkben való kiteljesedéséről fog szólni. Az autentikusságnak kifejezésre juttatásában segítségünkre  lesz még többek között az, hogy organikusan fogjuk művelni a szőlőt, ezáltal még őszintébben tudjuk visszaadni mindazt a kincset, ami körülölel bennünket.

Bízom benne, hogy amennyiben még idén befejeződnek a munkálatok az új borászat megépítse körül, elmondható lesz, hogy a birtok 95%-a elkészült. Ennek ellenére, nem gondolnám, hogy valaha is befejezzük az építkezést, a birtok modernizálását, fejlesztését, de önmagában az alapváza teljes mértékben készen lesz: egy modern borászat, felújított és stabil szőlőterületekkel és egy nagyon komoly vendéglátóegységgel. Valószínűleg a jövőben már nem fogunk óriás beruházásokba vágni, inkább csak apróbb finomítások, újrahangolások lesznek, pl. egy-egy értékesebb, jó adottságú parcella megvásárlása, ami hozzá tesz egy izgalmasabb és érdekesebb bor elkészítéséhez. Nem célom, hogy több bort készítsék, hanem a minőséget és az értéket szeretném emelni.

 

 

Mondj három borvidéket, ahova szeretnél mindenképpen eljutni.

A Rhone vidékre mindenképp, ott még sajnos nem voltam, viszont Burgundiába bármikor visszamennék. Ezek mellett érdekel még Grúzia – nem feltétlenül szeretnék amfórákat látni a pincénkben, de kíváncsi vagyok, hogy honnan származik a borkultúra.

Harminc éves a Gál Tibor Pincészet

Harminc éve, hogy egy kis meranói étteremben létrejött az első szerveződés, ami elindította a családi történetünket. Azóta, csaknem 50 000 mázsa szőlőt szüreteltünk és közel 5 000 000 palack bort forgalmaztunk,  de valójában sokkal több történt velünk, amiért örökre hálásak leszünk.

 

X: Kilövésre fel!

Mi is egyike vagyunk annak a néhány 90-es években induló családi pincészetnek, akik lehetőséget és értéket láttak a magyar borban. Izgalmas időszak volt ezt még gyermekként is megélni. A folyamatos telepítések, területvásárlás, első borok, első címkék, első sikerek. A sok sztori a családi asztalnál, és a számos érdekes külföldi ember, akiket akkor még saját otthonunkban vendégeltünk meg.

 

id. Gál Tibor és Marchese Ludovico Antinori az olaszországi Ornellaia birtokon

 

Rendkívül gyors felívelést éltünk át akkoriban, hiszen az indulást követő 5. évben, 1998-ban már év borásza kitüntetést vehetett át apa. Közben persze még zajlottak a külföldi szaktanácsadói munkák is, sőt ekkor indult csak el igazán édesapánk nemzetközi karriere.  A 90-es évek egy csoda évjárattal zárult, hiszen a 99-es borok sok esetben még ma is kiemelkedő élményt nyújtanak.  Nagy reményekkel mentünk bele az évezredváltásba.

 

XX: Lent a porban, fent az égben

A 2000 évek elején kezdtünk csak el igazán építkezni, fejleszteni és telepíteni, melyekhez rengeteg forrásra volt szükség. Emberfeletti energia kellett ezeknek a megteremtéséhez. Apa cikázott a világban, közben itthon magas fordulaton zajlott a munka. 2002-2003 szuper évjáratok voltak, a pincészetben pedig több tehetséges borász is nevelkedett, akik azóta komoly birtokokat vittek sikerre szerte az országban. 2005-ig megállíthatatlanul mentünk előre, de az élet közbeszólt.  Ebben az évben nem csak édesapánkat vesztettük el, de a Gál Tibor Pincészet megálmodóját is. A következő 5 év talán történetünk legnehezebb időszaka volt, a főhős pedig egyértelműen anya, aki életben tartotta a vállalkozást. A 2000-es évek egy innovatív ötlettel zárult, megjelent a Gál Tibor borkötvény, mely megmentette a birtokot a végső elmúlástól.

 

Apa már nem érhette meg a pályafutása szakmai csúcsát: 2005-ben nevezték a németországi Wein Gourmet Wine Awards rnemzetközi év borásza címre. (A képen ifj. Gál Tibor és édesanyánk, Gálné Ibolya a díjátadón )

 

XXX: A 2. Gál-generáció

2010-től új szelek fújtak, a külföldi partnereket leváltotta két magyar csendestárs, akiknek köszönhetően újjászületett a birtok. Titi, 25. életévét betöltve, friss diplomával a kezében és némi világlátással, elhivatottan vágott bele a megörökölt karrierbe. Célul tűzte ki a borvidék jellegének definiálását, saját stílusának kibontakoztatását, újra gondolt technológiával és kortárs gondolatokkal. Titi ötletei nyomán, ekkor született meg az Egri Csillag is, ami azóta meghatározó közösségi márkája a borvidéknek.

 

Kasza Lajossal, új tulajdonostársunkkal 2014-ben a Fúzió átadó ünnepségén

 

Szűkült a portfólió, egyre precízebbé vált az iránytű, különböző fajtaborok helyett, házasításra fókuszáltunk, kiváltképp a Egri Bikavérre. 2014-ben megnyílt a birtok vendégváró központja, a Fúzió, amivel nem csak a munkaóráink megtoldása volt a cél, hanem az egri borkultúra felpezsdítése is. Azóta modern, urbánus környezetben, méltó módon tudjuk borainkat prezentálni Eger szívében.

 

A jövőnket építjük

Négy éve debütált az első dűlős Bikavérünk a Síkhegy, ezzel egy régi álom vált valóra. Szintet léptünk, azóta már a Pajados dűlőből is készítünk bikavért, úgy érezzük, hogy a legfontosabb egri bor és a termőtáj összekapcsolása a mi egyediségünk, ebben tudunk igazán kibontakozni. Mindeközben ültetvényeink folyamatosan megújulnak, egyre inkább törekszünk a fenntartható és organikus szőlőművelésre, ami egy igazán izgalmas folyamat, nem csak feladatot, de lehetőséget és jövőképet is biztosít.

Idén pedig pinceépítésbe fogtunk. Az új feldolgozónk szintén a belvárosban, a régi, érseki pincerendszer városfal felöli elágazásában található, egy különleges föld alatti labirintusos pincerendszer felett. Nem szakít a hagyományokkal, folytatja azokat, lehetőséget biztosítva egy teljesen újra gondolt technológiának a használatára.

 

Felfedező úton az új pincében

 

Egyszer apának az egyik olasz kollégája azt mondta: „Ha nem akartál volna annyira magyar borral foglalkozni, akkor most, semmi gondod nem lenne. Élvezhetnéd a kis toszkán birtokodat és a lógathatnád a lábad a tengerbe… Bár gyermekként mi is biztosan élveztük volna ezeket a körülményeket, mégis azt érezzük, hogy az ember nem tudna teljes életet élni, ha bizonyos morális kötelezettségeknek nem tenne eleget. A magyar bor lehetőséget adott nekünk, így feladatunk, hogy ezt a legjobb tudásunk szerint felemeljük.

 

Az új címkés Egri Csillag

 

A mai ember kiváltsága, hogy ezernyi lehetősége van a világban. Azonban, aki egy örökséget folytat kevesebb lapból húz. Tőlünk ritkán kérdezték, hogy mihez kezdünk magunkkal. Minden olyan magával értetődő volt. A mindennapos munkában az ember nem is tudja igazán, hogy vajon elődje, vagy a saját álmát kergeti. Megtartani, meghaladni? Mi is a cél? A mi gyermekeink vajon ezt fogják választan? Ezernyi kérdés, ezernyi kétely, mégis a végén ott a megnyugtató felismerés. Ez a mi igazi kiváltságunk, hogy nincs más lehetőségünk. Nekünk itt van dolgunk. Folytatni, építkezni, gyarapodni.

Természetesen visszatekintve a Jóisten szeretetét érezzük abban, hogy nem csak talpon maradtunk, de folytatni tudtuk a munkát. Második generációs borászként nem könnyű elvárásokkal néz szembe az ember, főleg, ha az édesapja, egy korszakalkotó zseni, de talán a sok igyekezetünk nem lesz hiába. Megtartjuk és meghaladjuk.

Írta: Gál Veronika

TÉLI KEDVEZMÉNYEK

Január végén újra kinyitottuk a Fúzió kapuit, ezzel együtt megérkeztek kedvezményes ajánlataink is. Tematikusan minden évszakban van egy ajánlatunk, 2-es és 6-os borcsomagra, melyet kedvezményesen tudnak megvásárolni vendégeink!

(A téli (februári) csomagokat egyelőre a Gál Tibor Fúzióban lehet kedvezményesen megvásárolni, a későbbiekben webshopon keresztül is érvényesek lesznek a kedvezmények!)


Fúzió 2018 + TITI Egri Bikavér Superior 2017 díszdobozban
6700 Ft helyett 6200 Ft

Fúzió 2018 + TITI Egri Bikavér Superior 2017 + Kadarka 2018 + Kékrankos 2017 + Egri Csillag 2018 + Kamilla 2018
18650 Ft helyett 16 500 Ft

 

 

CABERNET FRANC SZÜLETÉSE

Tibor úttörője a borok szortiment-szűkítésének, vállalva kockázatot, de a maximalizmusból nem enged. A Bikavérek és az Egri csillag mellett viszont jelennek meg olyan kincsek, amik kizárólag az arra érdemes évjáratban születnek meg. Utoljára 2011-ben készített a pincészet önálló Cabernet franc-t, és a 2016-os év ismét megajándékozott minket a lehetőséggel, hogy egy igazi,  fajtát kifejező karakterű bort alkossunk.

A különleges és egyedi évjárat Cabernet franc-jából mindösszesen 1000 palack született a Síkhegy és Pajados dűlők terméséből. 14 hónapig volt 5 hektós magyar tölgyfahordókban, és mostanáig, tehát közel 2 évet érlelődött palackban, mielőtt forgalomba került.
Így ez egy nagyon izgalmas időszak, hogy újra megmutathatjuk kedves vendégeinknek, borkedvelőink számára.

A történethez még hozzátartozik az is, hogy jó ideig hadban álltunk a Cabernet franc-nal, mert a borvidék a későn érő fajtákkal elég mostohán tud bánni, de az elmúlt évek meleg évjáratai kedveztek neki, így egyre izgalmasabb alapanyagok és persze fajtaborok is születnek, mint például most ez a 2016-os.

Első kóstolásra fahéj, szegfűszeg és szilva kompót. Idővel csokis, kávés jegyeket fedezhetünk fel, illetve különleges pipadohányt. Illatkészlete elképesztően sokrétű. Finom, szájat betöltő íz világ. Sokáig elemezhető bor. 

Dűlő: Síkhegy, Pajados
Szüret ideje: október vége
Technológia: 500 literes fakádakban, spontán erjesztés, 25 napos héjon áztatás, majd 14 hónapig 50 literes magyar tölgyfahordókban érlelve
Palackszám: 1000 db
Gasztronómiai ajánlat: Báránysültekhez, füstölt sajtokhoz

További információért kattintson webshopunkra: Gál Tibor Cabernet franc 2016 

Téli munkák a szőlőben: Simonit-féle metszés

Elindult az Új év, egy új évjárat, szőlők, borok születése. A 2020-as évben szeretnénk, ha megmutathatnánk családunk összetartó munkáját, közös gondolkodását, fejlődését. Így együtt beszélgettünk a 2020-as év első szőlőmunkáiról.
Fogadjátok szeretettel!

 

Simonit-féle metszésről

G-K G:Tavaly elkezdtük a Simonit-féle metszésmódra való átállást. Röviden mit is jelent ez?
GT: Marco Simonit egy olasz szakember, aki a tőkék hosszú életét vizsgálja, hogy hogyan lehet elérni mindezt. Erre egy újfajta metszéskoncepciót dolgozott ki, ami a szőlőtőkékben akadálytalan anyagáramlást segít elő. Természetesen egyből felkeltette az érdeklődésemet, amikor hallottam róla másfél évvel ezelőtt, és azóta tanulmányozom, fejlesztem magam a metszésmóddal kapcsolatban. Úgyhogy tavaly elkezdtük az ültetvényeinket ezzel a technológiával karbantartani, metszeni, mert én is abban hiszek, hogy az ültetvények hosszú életre születtek, mert azért azt mindenki tudja, hogy a 40-50 éves tőkékről származó borok sokkal komolyabbak, mint a fiatal tőkékről származó borok.

G-K G: Mit jelent ez a gyakorlatban? Mi okoz nehézséget az átállásban?
GT: Korábbi idők metszésekor eddig az volt a vezérelv, hogyan legyen az aktuális évben tökéletes a tőkefej, a lekötözött szálvessző. A Simonit-féle metszésmód ezzel szemben inkább koncentrál a következő és az utána következő évekre, a teljes élethosszra. Tehát mi most a 2020-as évben a 2021-es évre koncentrálunk és arra figyelünk, hogy az anyagáramlás legyen egyre  tökéletesebb, ezért mindig egy évvel előbbre kell gondolnunk.
Ez egy viszonylag nehéz átállás, mert a szőlőmunkásaink eddig nem így metszettek, teljesen máshogy szocializálódtak és nehéz őket megváltoztatni. A rutinjuk máshogy alakult ki, valamint legtöbb esetben a tőkéink sem adnak lehetőséget arra, hogy így metszünk, mert egyszerűen, úgy alakultak ki a vesszők, hogy egészen nehéz megtalálni azt az utat, ami megengedi a következő évre való koncentrálást, és persze mindezt úgy, hogy az idei termésben ne keletkezzen kár, hátrány.

G-K G.: Mit látsz a tavalyi átállított tőkéken? Mennyi idő lesz az átállás?
GT: Azt látom a tavaly megmetszett tőkéken, hogy eggyel könnyebb dolgunk van, tavaly egészen nehéz volt megtalálni a következő évi irányokat, most 20%-kal könnyebb helyzetben vagyunk, mint tavaly voltunk. Nagyjából úgy kalkulálok, hogy ha sikerül mindent ügyesen csinálni, akkor ez egy 5 éves átállási folyamat lesz.

G-K G: Hogyan oldod meg, hogy ezt a munkásoknak elmagyarázd, személyesen megmutasd?
GT: Eddig az volt a bevett technológiánk – munkafolyamat, hogy mindenki metszett, mindenkinél volt metszőolló és gondolkoznia kellett. Most átalakítottam egy kicsit a technológiát, az embereink 20%-a metssz, a legügyesebb és legnagyobb tapasztalattal rendelkezők, ők egy kicsit hamarabb kezdik a munkát és a többi 80%-a az embereknek már csak a drótok közül húzzák ki a lemetszett hajtásokat, így annak a pár embernek kell a lehető legtökéletesebben átadnom a technikát, az elméletet, akik kezében a metszőolló van.

G-K G: Metszés innováció, elektromos metszőolló alkalmazása. Milyen előnyök származtak belőle?
GT: Az elektromos metszőolló egyfajta kényszer, egyik oldalon elengedhetetlen a gépesítés a szőlőművelésben. Kevesebb ember metsz, ezzel extra munkát kell vállalniuk, de az elektromos metszőolló megsegíti ezt a fizikai munkát. A kevésbe megerőltető fizikai munkával egyidejűleg pedig hatékonyabban, pontosabban tudnak dolgozni.

G-K G: A környezet fontos számunkra, az új Simonit metszés miben segíti ezt?
GT: Folyamatosan dolgozom az organikus művelésre való átálláson. Arra törekszünk az egész csapattal, hogy 80-100 éves tőkéink legyenek hosszútávon. Nem célunk az ültetvények kizsigerelése és az ültetvények 25 év utáni lecserélése, hanem pont arra vágyom és azon munkálkodom, hogy hogyan tudok olyan tőkéket kialakítani, amik generációkon keresztül is életképesek. Ez a legfontosabb célkitűzés, ezért, amikor ültetvényt vásárolunk, mindig az idősebb ültetvényt favorizáljuk.

Tavalyi blogbejegyzésünk a témáról: Simonit metszésmódot tanulmányozva

Gál-Kósa Gréta & Gál Tibor

Megjelent a Grand Rosé 2018

Megjelent a Gál Tibor Grand Rosé 2018

Valami mást akartunk, ki akartunk tűnni, ezért konzervatív módon álltunk a borkészítéshez. Így nem az volt a célunk, hogy hogyan legyen minél kedvesebb, behízelgőbb, epresebb, málnásabb, szén-dioxidosabb, hanem hogy hogyan tudunk egy nevünkhöz méltó bort készíteni.

Érett kékfrankost szüreteltünk, néhány órát áztattuk, majd acéltartályban erjesztettük a nem túl könnyed rosé alapanyagot, végül fél évre használt fahordóba fejtettük és abban érleltük. Krémes, vaskos, telt, komolyan vehető bor született, rosé színnel. 

Mi nagyon szeretjük! Az extra még a történetben, hogy 1,5 literes magnum palackba zártuk a bort.

Fogyasszátok Egészséggel és Szeretettel!

Gál Tibor

Telepítés a Síkhegyen

Utoljára 2003-ban telepítettünk szőlőt.
Az elmúlt 16 évben a stílusunk csiszolódott a tudásunk gyarapodott, sokkal
felkészültebben indultunk neki az idei másfél hektár telepítésének.

Tibornak ez volt az első telepítése és egy kicsit nekem is, hiszen 2011-ben vásárolt
síkhegyi parcellámra történt a telepítés.

Elsősorban olyan fajtákban
gondolkodtunk, ami alkalmas alapanyag Bikavérhez, hiszen ebben gondolkodunk a
továbbiakban.

Így Cabernet Franc-t, Merlot-t és
Syrah-t telepítettünk 1,5 hektáron, összesen 8231 tőkét.
 Az oltványokat Ausztriából hoztuk.

Jövőre Kékfrankos telepítését tervezzük,
szintén a Síkhegyre.

Egy borászat életében talán az új
telepítés jelképezi legjobban a folyamatos fejlődést, így örömmel töltött el
bennünket is.