A mi borászatunkat hitelesen nevezhetjük családiasnak, hiszen olyan emberekkel dolgozunk együtt, akiket még 10-12 évesen ismertünk meg, és apukánk kezdte vele a munkát.

Ilyen többek között Balázs, aki immáron 15 éve dolgozik a vendéglátás területén.Azért tartom fontosnak ezentúl kiemelni egy-egy embert, mert fiatal vezetőként komolyan elgondolkodtat az, hogy mi „vezetők”, néha saját lelkesedésünk, értékrendünk, és elhatározásunk alapján osztunk másoknak célokat és határidőket, anélkül, hogy értenénk, mindezek hogyan csapódnak majd le azoknál, akinek valóra kell váltaniuk az ötleteinket.

Balázs végig kísért Bennünket „jóban-rosszban”, dolgozott Apával, Anyával, Titivel és velem. Ha kellett a vendéglátás területén, ha kellett pincében-szőlőben, vagy logisztikában segített, vagy éppen pénzügyi dolgokat intézett.

Balázs, akivel személy szerint a legtöbbet harcoltam, amikor a céghez kerültem, de rá kellett, hogy jöjjek, hogy ő az az ember, akinek ha valaki őszintén mondja, hogy: – Köszönöm, akkor sokkal nagyobb eredményeket tud elérni nála és képes attól hetekig szárnyalni.

Rengeteg régi évjáratos borunkat mentett meg az idők során, mert eldugta még előlünk is a pincében, ellőre látó és sokkal több potenciált lát egyes borokban, mint mi magunk. Ilyen például a 2011-es Kékfrankos, ami egy elképesztően hűséges bor, még sosem hagyott cserben minket, mindig hozza a formáját. Szeptember végi szüret a Tornyos dűlőről. Már hordóban volt erjesztve, majd másfél évet kisméretű hordókban érlelve. Az egyik legjobb limitált tételünk 2011-ből, csupán valamivel több, mint két hordónyi, 649 palack áll rendelkezésre.

Közepes rubin színű, bársonyos meleg illatokkal rendelkező bor. Illatában és ízében egyaránt felfedezhető benne a meggy, aszalt szilva, étcsokoládé, pörkölési aromák. Ízében a háttérbe húzódva rálelhetünk a gombás jegyekre is. Szép, elegáns, nem túl hivalkodó savak szépen támogatják a melegséget áraszó intenzív alkoholt. Nagy potenciállal rendelkezik.
Bárányból készült, rozmaringos ételek megfelelő kísérője lehet. Jó szivarok méltó partnere.

(Borleírás: Boros Barna, Szeredi Tamás)

Szóval köszönjük Balázs, Köszönjük Kékfrankos!

Gál Veronika, Eger, 2016. április 7.

Kerülőutak-Nálunk járt a Vinoport

Az egy időben akár száz főt is kényelmesen befogadó, sokarcú Fúzió mindenre felkészült háziasszonya Titi húga, Gál Veronika. Korát és törékeny alkatát meghazudtoló felkészültséggel és határozottsággal fogadott minket: “2015-ben összesen 16.000 vendég fordult meg a házban; a mi feladatunk az, hogy minden téren minőségi kiszolgálást nyújtsunk, legyen szó egyéni látogatókról vagy céges csoportokról”. Két szinten, más-más funkciójú és kialakítású terekben várják a vendégeket. A közös nevező természetesen a bor. “Ez az örökségünk, és ezt szeretnénk méltó környezetben továbbadni.” A Gál Tibor Fúzióban a 

Pincészet összes forgalomban lévő bora kóstolható; ottlétünkkor éppen 15 különböző tétel volt nyitva.

A pincészet portfóliója a tudatosságot és a borvidék adottságait tükrözi: kereskedelmi forgalomban mindössze három bor, az Egri Csillag, a Bikavér és a Pinot Noir jelennek meg. Helyben, kuriózumként kóstolhatók csak a limitált szériás fajtaborok, mint a kadarka, a kékfrankos, a cabernet franc, a syrah, vagy éppen a hazánkban kevéssé elterjedt viognier. A Csillag a dobogósok között is kiemelt szerepet kap, hiszen a teljes, kb. 150.000 palackos termelésnek több mint harmadát teszi ki. 

Gál Tiborék az Egri Csillagban a borvidék megújulásának ígéretét látják:a szabályozás elkészülte egy határozott lépés az egységes borvidéki minőség irányába, ugyanakkor megadja a borásznak a szabadságot a termőhely jellegzetességét, az egri borvidékre jellemző sokszínűséget kifejező bor elkészítéséhez. A 2014-es Gál Csillag kilenc fajta házasításának eredménye: az alapot a leányka és a királyleányka adja. A 2015-ös Egri Csillag idén márciusban debütált.

Bikavérből két kategóriában is találunk bort Gál bort a Fúzió itallapján. A 2013-as „Titi”  kékfrankos, pinot noir, cabernet franc, syrah és portugieser házasítása. Ebben az egyes fajták borát külön-külön érlelték, a házasítás után pedig 6 hónapot töltött a bor palackban. A végeredmény egy könnyed, gyümölcsös, harmonikus bikavér, amely külföldön – elsősorban Lengyelországban – is  népszerű. A Csillag mögött ez a pincészet második legnagyobb palackszámú bora, a maga 20.000-es mennyiségével.

Egy szinttel feljebb, a superior kategóriában pedig a Selectiont kínálják: a bor 18 hónapos hordós és 6 hónapnyi palackos érlelést követően kerül forgalomba; itt már nagyobb testtel és komplexebb ízvilággal találkozunk.

Egyedülálló módon a vendégeink akár saját bikavér házasításukat is elkészíthetik nálunk – ehhez egy speciális bikavérautomata áll rendelkezésükre. Az emeleti Bikavér Múzeum pedig a legmodernebb technikával, interaktív módon mutatja be az egri borvidéket, a pincészeteket, az egyes dűlőket, a bikavér legendáját, történetét, jellemzőit, a házasítható borok aromaprofilját” – vezetett körbe Veronika.

Bár kétségtelenül a két klasszikus egri házasítás, a Csillag és a Bikavér teszi ki a pincészet termelésének legnagyobb hányadát, érdemes a fajtaborokat is végigkóstolni. A mindössze néhány ezre palackszámmal készülő Kadarka a mindennapok könnyed, fűszeres, karakteres bora. A Síkhegyről szüretelt, szűretlen Cabernet Franc és a Pajados dűlőből származó Syrah a prémium ligában szerepel, mindkettő erősen limitált palackszámmal. A kereskedelmi forgalomban nem, ám a Fúzióban kapható 2011-es Kékfrankos pedig igazi élménybor, a fajtára jellemző elegáns fűszerezettséggel.

Forrás: Vinoport/Kerülőutak

Harmadjára a legjobb!

Húszféle Egri Csillagból a Gál Tibor Pincészet 2015-ös évjáratú Egri Csillagát választotta idén az Egri Borvidék Borminősítő Bizottsága (EBBB) a sztenderd bornak.

 Gál Tibor Egri Csillaga ezzel sorban már a harmadik alkalommal kapta meg ezt az elismerést. Fábián Imre, az Egri Borvidéki Hegyközségi Tanácsának titkára lapunknak az eseményről elmondta, az Egri Csillag tréningen minden év elején végigkóstolja az EBBB az előző esztendőben készült, már forgalomban lévő Egri Csillag borokat.

A bírálók ekkor döntik el, hogy melyik nedű felel meg leginkább az Egri Csillag szabályzat feltételeinek, melyik bor nyújtja leginkább az elvárt minőséget. Az idei Egri Csillag tréningen tizenhárom bíra vett részt, a kóstolást a Károly Róbert Főiskola Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetében tartották szerdán.

Forrás : HEOL 

Egri Csillag Fellövés

Az elmúlt hat év bebizonyította, hogy az Egri Csillag nem csak egy jó történet, de egyben egy új minőségi márka is született. Az Egri Csillag pillanatok alatt lett populáris, szerethető, és igazán sokrétű képviselője az egri borvidéknek.

De hogy született meg az ötlet?

Hat évvel ezelőtt, február 10-én a fiatalon elhunyt köztiszteletben álló egri borász, Gál Tibor emlékére megtartott borászok éjszakáján, (amely egyben az egri bikavér 100. évfordulója is volt), közel 50 borász jelenlétében izgalmas vita alakult ki a borvidék jövőjével kapcsolatosan. A központi kérdés az volt, miben látják a helyi borászok az egri bor útját, jövőjét. Meglehetősen hamar kialakult egy közös vízió azzal kapcsolatosan, hogy egy ennyire változatos adottságú, és klímájú borvidéknek kell, hogy legyen fehér házasítása is. Bár voltak már azelőtt is próbálkozások fehér cuvée készítésre, de ezen az éjszakán meglepően erős egység alakult ki egy közös márka megalkotására, így született meg az Egri Csillag. Innen már gyorsan peregtek az események. Csutorás Feri barátunk kitalálta hozzá a legendát, megszereztük az eredetvédettséget, a borászok pedig nekiláttak a csillagok készítésének. Fontos cél volt az is, hogy a megszámlálhatatlan kisszériás bortípus helyett a kínálat leredukálódjon néhány kifejezetten erre a borvidékre jellemző borra.

Az Egri Csillag készítésének a feltétele, hogy minimum 4 fajta szőlőből, és legalább 50%-ban kárpát-medencei fajtából készüljön. Hogy mennyire lett sikeres ez az irány, azt az is jelzi, hogy nálunk, a Gál Tibor pincészetben például az első év 10 000 palackjával szemben, tavaly már 50 000 palack Egri Csillag készült.

Az Egri Csillag azért is lett hamar népszerű, mert könnyen vált a mindennapok borává, ugyanakkor nagyon jól mutat ünnepi asztalokon is. Sokrétű, könnyed, szerethető, szelíd nedű, amely éppen ezért jól illeszkedik a tavaszi ünnepi időszakhoz is. A Fúzióban idén március 14.-én tartjuk a „csillag bontást”, amely az ünnepi aktus mellett egy elegáns sétáló borkóstolót is jelent. Ez lesz egyben az „első egri masterclass” rendezvény is, ahol Mészáros Gabriella neves borszakértő segítségével tekintjük át az eddig történteket, és közös gondolkodással fürkésszük tovább a jövőt. A rendezvényt Habis László, Eger MJ Város polgármestere nyitja meg, majd 18.00-kor ünnepélyesen kilőjük a csillagot az égbe. Nem titkolt célunk, hogy a jövőben ez az esemény olyan hagyománnyá váljon, mint a francia “boujelaus”- újbor ünnepsége, amikor a tervek szerint minden Egri Csillagot készítő pincészetből egyszerre lőnének fel egy fénycsóvát az égbe, ezzel is jelezve az új csillag megszületését.

Tietze Károly & Gál Veronika

Syrah szerepe pincészetünkben

Különös érzés fogott el, tavaly év elején a weboldalunk szerkesztésénél, amikor megírtam a Gál Tibor pincészet kronológiáját és elkezdtem olvasgatni apa történetét.

Érdekes, amikor az ember az édesapja munkájának jelentőségét felnőtt fejjel ismeri és érti meg igazán.Sokat szoktam Gromon Tamással beszélgetni, főleg régi évjáratokról, telepítésekről, olyanokról, amit én még gyerekként éltem meg.

A syrah fajtát 1999-ben hozta Egerbe apa, akkor volt az első telepítés. Franciaországi oltvány volt, mint nálunk a legtöbb területen. Először a Kocs- és a Pajados-dűlőkben telepítettünk belőle.

Érdekes kapcsolattörténet volt a syrah. Noha apa elsőre beleszeretett a fajtába, mégsem gondolkodott róla önálló borként az elején.

A syrahnál főleg az volt a koncepciója, hogy a cabernet sauvignon-t küszöbölje ki az Egri Bikavér házasításánál. Elsősorban a syrah fűszeressége, színe, valamint korábbi érése miatt gondolta, hogy kiválóan helyettesítheti a cabernet-t borvidékünkön.

2002-ben 3 éves tőkékről szüreteltünk először melyből minimális mennyiség készült önállóan (pontosabban merlot-val házasítva), ami csak kiskereskedelemben lett értékesítve, többeknek azonban az Egri Bikavér – Pajados lehet ismerős, melyben már a syrah is szerepet kapott. Azóta is alapszempont bikavérünknél a fűszeresség.

Fontos említeni, hogy 2002-től minden évjáratból készült egy minimális mennyiség, körülbelül 300 palack. A 2003-as volt az első önálló syrah, amit kereskedelmi mennyiségben készítettünk el, így már nem csak pincészetünknél volt fellelhető. Nagy durranás volt, szerettük. Körülbelül másfél évet érleltük hordóban és 6 hónapos palackos érlelés után került a polcokra. Ez jellemző egyébként nagyjából az összes syrah-nkra.

Büszkeség és siker, hogy már az első pillanattól kezdve feltette ház boraként az Egerszalóki Shiraz Hotel is a borlapjára, és a mai napig ők viszik el készletünk nagy részét.

Jelenleg a 2011-es évjárt van forgalomban, limitált tételben összesen 873 palack készült belőle. Ez az eddigi egyik legszebb! Titi egyik nagy kedvence.A Syrah képezi egyik alappillérét is a Titi Bikavérnek.

A hónap elején tartottuk első Syrah vertikális  kóstolónkat, ahol meglepődve tapasztaltuk, hogy milyen szépen tartják magukat még a 2000 évek elején készült tételek is.

Kóstoltuk a 2013-as hordómintát, 2011-es Syraht, mely jelenleg fut, 2006-os limitátl tételt, 2005-ös, 2004-es Syrah-Kadarka borunkat, a 2003-ast és végül a 2002-es Syrah-Merlotot.

Legjobbnak egyöntetűen a 2011-es és természetesen a 2003-as borunkat találtuk, melyről  Tibor csak annyit mondott:

– A valaha legjobb Syrah a Gál Tibor Pincészet történetében! 

Eger, 2016.02.05.                                                                                                                                           K. Gál Veronika

2016 röviden

Voltak sikeresebb és kevésbé sikeres programjaink, a borkóstolásban is sokkal inkább kiugrott sikerek és voltak bizony izgalmasabban megoldható feladatok. Összességében azt gondolom, hogy egy vendéglátóhely soha sincs kész , mindig van mit fejleszteni, van hova fejlődni, mennél több dolgot tud az ember, annál inkább úgy érzi, nagyobb erdőben van , mint gondolná.

Most már talán bevallom, hogy az elején én magam sem gondoltam, hogy Titivel együtt tudok majd dolgozni, s habár a mai napig sem értünk mindenben egyet, azt aláírom, hogy rendkívüli logikával rendelkezik és páratlan, ahogy a dolgokat átlátja és átláthatóvá teszi.

Éppen ezért a 2016-os esztendőt is pontosan erre szeretnénk szentelni, hogy a meglévő tapasztalatainkat a Fúzióban összegezni tudjuk. Most már látjuk, hogy miben vagyunk jók, hogy a nyitáskor kitűzött cél elérhető, maximum az árbocokat kell állítgatni, hiszen egy hajó úton is ha az úti cél meg is van, sziklákat mindenképpen ki kell kerülni.

Így, szeretnénk a hónapokat tematikusan lebontani. Számos izgalmas borunkat mennél inkább részletesen bemutatni, főszerepet adni nekik a Fúzió életében is, programokat, Fúzió Szerdákat adni nekik, Gasztro Szombat keretében pedig még izgalmasabb étel-bor párosítással bemutatni különböző arcaikat.

Így lesznek nálunk rendszeresen akkor és most kóstolók, vertikális fajtakóstolók, egri borászok kóstolói, a tavalyi nagy sikerre való tekintettel megismételjük a nőnapi borkóstolónkat, lesz Valentin napunk, tavasszal is több izgalmas produkcióval készülünk, nyáron ismét otthont adunk az Utcazenészek versenyének, lesz fröccsös foci teraszunk és természetesen a Bikavér napokra is gőzerővel készülünk!

Fontosnak tartom, hogy a munkánkat még specifikusabban szét tudjuk osztani, ugyanakkor mindinkább összhangba hozni a pincei folyamatokkal. Stábunk gyarapodott is, azonban átigazolás is történt. Új kollégáinkat és saját magunkat is szeretnénk fejleszteni mind a borkultúrában, mind a gasztronómiában. Azt gondolom, hogy ez az egyik legerősebb módja van annak, hogy ha valakit, megszeretünk és szeretünk vele dolgozni, motiválni tudjuk.

Összességében sokkal több tudatosságot szeretnénk munkánkba vinni, és célunk felé még dinamikusabban közelíteni!

Eger, 2016. január 27.

Buborékokkal készülünk az Adventre!

Régóta dédelgetett álmunk vált valóra az első Pinot Noir Brut pezsgővel. Külön öröm számunkra, hogy az ünnepi időszakra készült el, hiszen mi mással lehetne igazán ünnepelni, mint buborékokkal!

Hogyan is készülünk az Adventi időszakra? Izgalomban és  igen intenzíven.

 A Fúzió ünnepi közösségi térré változik, ahol a nagy bevásárlós szétzuhanás helyett elengedhetjük magunkat a barátokkal egy jó pohár bor mellett. A Black Friday sem szokványosan érkezik a Fúzióba.  Titivel úgy döntöttünk, hogy már az Advent első hetére meghirdetünk egy borvásárt, ahol borcsomagok mellett, voucherek, borvásárlási kedvezmények várják az érdeklődőket.Így próbálunk egyre több embert arra ösztönözni, hogy bort ajándékozzon Karácsonyra. Szerintünk nem kérdés, hogy a BOR a legjobb ajándék, amit adhatunk, mert benne van az ország, a régió, a természet, a borász szíve, sőt, a bor élményt is jelent, mert összehoz a szeretteinkkel, barátainkkal.

A december hónap szenzációja  Titi Pezsgője. A pezsgő a borok királya, így régi álma vált valóra Titinek, amikor a borászat zászlóshajójának tekinthető Pinot Noir-ból rozé pezsgőt készíthetett. Egyébként is az ünnepi alkalmakra pezsgő dukál, a buborék és a karácsonyi gömb pedig mint tudjuk, igazán jó barátok, közeli rokonok. “Legyen hát a hónap bora egy “méthode traditonnelle brut”,- gondolt egyet Titi. Ehhez nincs hozzáadva “expedíciós” likőr, az alapját pedig a Síkhegy dűlőről származó 2013-as Pinot adja, amit hosszú seprűn tartottak, palackos érlelést kapott, és most lett “degorzsálva”. A kis palackszám miatt (1300 palackkal készült) igazán exkluzív tétel kerülhet az ünnepi asztalra.

Fontos számunkra , hogy készülődjünk , így a Fúziót is hétről-hétre díszítjük, hogy mire Karácsonyhoz érünk, már teljes díszben várhassuk az év legszebb ünnepét.!

Varázslatos készülődést kívánunk mindenkinek!

Gál Veronika

Építészeti magazinban a Fúzió

Általában a borászatokról

A hazai borászatépítészet sikeretöbb tényező szerencsés együttállásának eredménye. Az első példák megjelenése – Bodonyi Csaba Hétszőlője, illetve alig egy évvel később Ekler Dezső Disznókője – egybeesett a zsáner világszintű elterjedésével, és olyan házakat előztek meg, mint a Herzog és De Meuron napa-völgyi kődoboza vagy Mario Botta Petrája. Hogy Disznókő világszínvonalon jegyzett darabbá lett3, abban minősége mellett közrejátszott műfaji újdonságértéke is.

Történelmi léptékű adottságnak tekinthető az, hogy – újabb szerencsés véletlenként – a borászatok zsánerré tömörödése nálunk egybeesett a politikai változások éveivel. Egy új rendeltetés teremtett tabula rasát egy olyan, alapvetően új és optimista társadalmi környezetben, amely euforikus állapotban ünnepelte a páneurópai szabadságeszményt. Minden adott volt ahhoz, hogy a hazai építészek ezen a műfajon keresztül is mediatizálhassák a rendszerváltás alapélményét, egy új köztársaság születését. Hogy végül is nem a borászatok, hanem inkább egyetlen épület, Makovecz Imre paksi Szentlélek temploma vált a rendszerváltás szimbólumává4, az – a templomépítészet kultikus potenciálján túl annak is köszönhető volt, hogy a hazai borászatuk már megjelenésük pillanatában illeszkedtek azokba a hagyományokba, amelyek a nyolcvanas évek elején jelentek meg Török Ferenc, Balázs Mihály, Turányi Gábor, Nagy Tamás és Makovecz Imre építészetében. A történelmi fordulat ezért kevésnek bizonyult ahhoz, hogy a rendeltetés újdonsága mellé a formálás üres tábláján is társítsa, de elegendő volt arra, hogy egyértelmű időbeli határokkal emeljen korszakjellemzővé egy funkciót. A visszatekintő szemhatáron jól beazonosítható épületcsaláddá gyarapodtak a borászatok. Ezzel kapcsolatos a műfaj sikerének talán legfontosabb összetevője is.

Minimalista maximalizmus

Gál Tibor neve jól csengett a szakmában, az egri szakembert azonban alig látták a városában, évente csupán ötven-hatvan napot töltött a heves megyei településen, repülő borászként a világot járta. Szaktanácsadóként dolgozott, hol Toscanában, hol Friuliban, hol a piemonti Barbara Incisa borászatnál. Hasonló feladatai voltak a pannonhalmi apátság ötvenhektáros birtokán és a bátaapáti Eurobor Kft-nél. Mindez egészen tragikus autóbalesetéig, ami Dél-Afrikában történt. Ekkor a négygyermekes családapa nyomdokaiba a gimnáziumból épphogy csak kikerülő legidősebb fia, ifj. Gál Tibor lépett. Bár már akkor ismertek voltak a családi tervek, hogy édesapja munkáját egyszer ő folytatja majd, ez olyan gyorsan következett be, hogy mérlegelésre nem volt idő.

Csökkent az eladás, kevés volt a pénz

„Hamar kiderült, hogy s bort nem elég elkészíteni, el is kell adni. Ráadásul nem csupán az íze, zamata miatt vásárolják. Az emberek akkoriban Gere Attilát, Bock Józsefet kerestek, nem cabernet sauvignont. Nekem is adnom kellett magam, a pincészetnek arc kellett, el kellett hitetni mindenkivel, hogy apu halála nem jelenti a családi borászatunk végét. S hogy hiteles-e egy húszéves gyerek egy vállalkozás élén? Sokszor még ma is pocakos, bajszos, meglett embert várnak, ha engem keresnek. De az eredmények azt mutatják, igen, ilyen fiatalon is meg lehet csinálni. A siker nincs korhoz kötve. Apu halála után jött az első mélypontunk. Akkor éppen megugrott a termelés, a terjeszkedési folyamat közepén voltunk. Halála után rögtön visszaesett az eladás, a családi kasszából hiányzott az ő külföldön keresett napidíja, az az ezer euró, amit kapott. Az exportunk – ami 80% volt – szintén zuhanni kezdett. Egyszerre szűntek meg jó munkák, kapcsolatok. Nyomták lefele a vállalkozást a felvett hitelek. 2008-ban a válság is utolért minket. Ez a nehéz helyzet megkívánta a változásokat. Fenntartható birtokot kellett létrehozni, ezt abban láttuk, hogy nem többet kell termelni, hanem jobbat.”

Tibor követte az Apple elérhetetlenségi imázsfilozófiáját: olyat hoz létre, ami már-már elérhetetlennek tűnik, mégis beszerezhető. Azaz hiteles, komoly és a gyümölcsös, könnyed kategóriában drága bort dobott piarca Egri Csillag néven. Az 1800-1900 forintba kerülő ital a vidék jellemző bora lett, az Egri Bikavér párja. Ma már az összes neves egri borász készít egri csillagot. Náluk csak ez van, ha könnyű. gyümölcsös fehér bort keres a vendég, mást nem kap.

Bejött a Fúzió

            A 2015-ös év minden szempontból változatos évjáratnak számít. Mindig mást adott, mint amit ígért. Az idén négyszer kellett permetezni éjszaka a tökéket, olyan sok volt a napsütés. Augusztus végén azonban három nap alatt annyi eső zúdult le, hogy kapkodni kellett a termést, mert nem bírta el a víznyomást. A korai fajtákat – amelyek az Egri csillag alapját is adják – már leszüretelték, az illatos borok már ki is erjedtek. A késő fajták pedig az őszi esőzés miatt várakoznak még a tőkéken, Tibor kockáztat, van, amit még kinn hagy, hátha fordul az időjárás és még megsüti a nap a szemeket. Igen, a kockáztatás jellemző rá, nem is tagadja.

            „Amikor a Fúzió helyét meg akartuk szerezni, már alig volt pénzünk, majdnem tönkrementünk. Megkérdeztem anyukámat, mennyit tudna kölcsönadni, és 3000 euróval lefoglaltam egy 50 milliós helyet. Aztán 350 millió forint értékben újítottuk fel, építettünk rá. Akkor a gödör alján voltunk, de úgy gondoltam, ebből már csak felfelé lehet törni. Én nem adom fel soha, előremenekülök. Apa mellett külföldiek, ma mellettem magyar csendestársak állnak. De pályáztunk is, és kitaláltuk a borkötvényt, ami egy fantázianév. Az a lényege – külföldi mintha természetesen -, hogy a bort már akkor megveszik, amikor még nem lehetne értékesíteni, még nem készült el, még a hordókban pihen. Mondjuk, a 100 000 forintot előre kifizetnek, és két-három év múlva 150 000 forint értékben kapnak érte például egri bikavért. Ez támogatja a folyamatos munkánkat. Egyébként a palackjaink 50%-a külföldön talál gazdára, ez közel 75 000 üveget jelent. Elsősorban Lengyelországba, Nagy-Britanniába, az Egyesült Államokba, Kínába, Belgiumba, a skandináv országokba szállítunk. Be kellett látni, hogy önmagában bort készíteni nem elég. A vendéglátás ugyanolyan fontos. A régi pincészetben évente 1500 vendég fordult meg, a helyi értékesítés 8-10 millió forint volt. A Fúzióban egy év alatt 25 000 vendéggel számolhatunk, és 60-70 millió forint az árbevétel. Nem adunk el lényegesen több bort, ez a csalóka az adatokban, egyszerűen ezt adta a helybéli fogyasztás.”

Milyen a hiteles bor?

            A legújabb irányzatok is azt mutatják, hogy az a bor kelendő, ami mögött van egy arc. A borász ma már nem a szőlőben van reggeltől estig, hanem elsősorban hitelessé teszi a terméket. Minden egyes palack mögött azt kell éreznie a vevőnek, hogy ez tartozik valakihez, attól is jó, hogy épp tőle veszi meg. Ez pedig óhatatlanul azzal jár, hogy a szőlőmunkák mellett a marketing, az imázsteremtés ugyanolyan fontos. Tibor a legjobb építészt hívta a Fúzióhoz, a legjobb grafikust a címkék újragondolásához – és a legjobban a korai kelést utálja.

            „Régen a borászok kakasszóra kiugrottak az ágyból, hiszen – főleg a nagy melegben – a munkások addig tudtak dolgozni, amíg nem égetett a nap. A mezőgazdaság ebből a szempontból nem változott, de a borász munkája nagyon sokban. Számos este ott kell lennem a borkóstolókon, és nem csupán itthon, legutóbb Varsóba, Koppenhágába, Malmőbe kellett utaznom. A korai kelés ma már inkább csak magunkkal szembeni elvárás, ez az egyetlen, ami igazán stresszel.”

Nem csak a jövő, a jelen is fontos

            Amikor átvette a borászatot, már akkor meg kellett határoznia az irányt. Megtartva meghaladni, ez lett az ars poeticája. A családjától dinasztiális értékeket kapott, már a nagyapja is az egri dűlőkön dolgozott. Volt tehát egy alap, név, márka – de ezt azért újra kellett gondolni. Hagyni is, ami van, és változtatni is rajta. Ez történt a borcímkékkel, és ez jellemzi a Fúziót is. Az épületegyüttes híven mutatja ifj. Gál Tibor vállalkozásának filozófiáját: a minimalista maximalizmust. Ötszáz éves pincerendszert rejt a föld mélye, amelyet – amennyire csak lehetett – modernizáltak. Ma már senki nem hiszi el, aki nem élt itt, hogy ez 200 éve még istálló, később pedig gumiszerviz volt. Egerre egyébként is jellemző, hogy a legtöbben úgy képzelik el, mintha egy óriási lyukas sajt lenne, át- meg átszövik a borvidékre jellemző alagutak. Ugyanakkor nem lett hightech, hanem letisztult, kissé minimalista miliőt teremtettek. A bor mellett ma már a vendéglátás is feladat. Láthatóvá kell válni, a marketingre is folyamatosan gondolni kell. S hogy mik a tervek? Ezek kissé lecsendesedtek, ifj. Gál Tibor már nem gondolkozik a mennyiség és a birtok méretének növelésében, inkább a meglévőből akarja kihozni a legtöbbet. Tovább növelni a külföldi értékesítést. Egy év alatt – a Fúzióval magyarázva a sikert – a 20 százalékos export 50-re nőtt. Arra is figyelni akar, hogy helyben csak olyan borok legyenek, amelyeket máshol nem lehet megvásárolni. Szeretne hasonlóan fontos, átütő márkákkal szövetkezni: dizájn-, óra-, kulturális kiállítást, de akár divatbemutatót is szervezni. Azt is idevonzani, aki csak a bor miatt nem jönne ide. Az elmúlt években meg is változott a szemlélete: nem csak a jövőbe tekint, a jelent is élvezni szeretné.

Azaz az „itt”-et és a „most”-ot. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha néha megáll és a már meglévő birtokban látja meg az újabb lehetőséget.

TOP 10-ben a TITI Bikavér!

Felkerült az Egyesült Királyság, a The Drinks Business által közreadott TOP 10-es borlistájára a Gál Tibor Pincészet 2012-es “Titi” Egri Bikavérje.

Az angol szakújságírók legfrissebb, a The Drinks Business oldalán közölt TOP 10-es listáján a 2012-es “Titi” Egri Bikavér is megtalálható, méghozzá Fiona Beckett, a The Guardian, aDecanter és a Matching Food and Wine szerzője elismerő kommentárjával. 

A cikk angolul:

Now that Autumn is very much upon us, “it is a good time to think about what wine works best with game birds,” writes The Guardian‘s Fiona Beckett.

In an effort to move away from the typical Bordeaux / Burgundy / Rioja / Barolo pairing with deeply flavoursome meats – a pairing that still works, Beckett insists – she says that, if you’re cooking game at home, you should “let the other ingredients in the recipe dictate your drink choice.

“If you’re making pheasant with apples, say, a spätlese German riesling, or even a vintage cider, is probably going to work better than a red wine.”

However, “if you’re making a blackberry or damson sauce, you could do with the wilder, more exotic flavours you get in a Hungarian red such as Tibor Gal’s version of Bull’s Blood, Titi Egri Bikaver 2012, a blend of Kekfrankos, Kadarka, Cabernet Franc and Syrah,” writes Beckett.

The 14.5% abv wine is available in the UK for £17.50 from Oddbins.